Miért harap / üt a kisgyerek?
A harapás vagy ütés a kisgyereknél gyakran a feszültség, düh vagy tehetetlenség kifejezése, mert még nem tudja szavakkal elmondani, mit érez.
A harapás vagy ütés a kisgyereknél gyakran a feszültség, düh vagy tehetetlenség kifejezése, mert még nem tudja szavakkal elmondani, mit érez.
Jelen lenni a tanításban annyit jelent, hogy teljes figyelmünkkel ott vagyunk a gyerekek mellett – nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is, valódi érdeklődéssel, odafigyeléssel és elfogadással.
A cikk azt mutatja be, hogyan lehet óvónőként valóban jelen lenni a gyerekek játékában: nem irányítva, hanem támogatóan kísérve őket, a jelenlét megtartó erejével, érzékenyen egyensúlyozva a megfigyelés és a beavatkozás között.
Néha olyan, mintha két külön bolygón élnénk. Ők ott, mi itt. Kamaszkor és felnőttkor között máshogy látjuk a dolgokat, ők meg sokszor nem értik, mit akarunk mondani.
A kamaszok motiválása akkor a leghatékonyabb, ha a tisztelet, az önállóság, a motiváció és a pozitív visszajelzés együtt építik a támogatást.
A gyereknevelés olyan, mint… egy kertgondozás – egy szeles domboldalon.
A nevelés ereje sokszor a csendes, figyelmes jelenlétben rejlik. Egy beszélgetés vagy közös játék néha többet mond minden szónál.
A kisgyermek, akárcsak a felnőtt, azt szeretné, ha minden úgy alakulna, ahogy ő akarja.– és a dühkezelés ekkor még tanulási folyamat része.
A kamaszkor tele van bizonytalanságokkal, nagy kérdésekkel és önkereséssel. Ebben az időszakban fontos, hogy legyen hova fordulni válaszokért és megértésért.
A kisiskolás gyakran félelemből vagy megfelelési kényszerből hazudik, segíthetünk neki, ha ítélkezés nélkül, biztonságos légkörben bátorítjuk az őszinteségre.